A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése, alapvető jellemzőinek feltárása. A szociológiai vizsgálatok, nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek, hanem valamely probléma megértésére, valamilyen összefüggések magyarázatára, a jelenségek okainak felderítésére. Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudomány-módszertani felfogását követve, a következőképpen lehet összefoglalni.
A probléma megfogalmazása
Felmerül valamilyen társadalmi jelenség, amely megismerése és magyarázata szükségesnek látszik. Például a kormányzat, a tudományos akadémia, vagy társadalomtudósok, kutatók egy csoportja felismeri, hogy az adott társadalomban az alkoholizmus egy súlyos probléma, ezért ismerni kellene az elterjedését és okait.
Elméleti hipotézisek
Elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a vizsgálni kívánt jelenségről. Ehhez fel lehet használni a szociológiai irodalomban található elméleteket, és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni.
Operacionalizálás (mérhetővé tétel)
Operacionalizálják, vagyis mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. Például, ha fiatalok dohányzási szokásának elterjedését vizsgáljuk, pontosan mérhetővé kell tennünk a hipotéziseinket (dohányzás - 3éve 1 doboz; korosztály – 16-20 év…stb.)
Adatgyűjtési módszerek
Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. A szociológia a következő módszereket szokta alkalmazni:
Publikált statisztikai adatok másodelemzése - Több kutatás adataiból (Központi statisztikai Hivatal, Eurostadt,TÁRKI), csak a mi kérdéseinkre adott válaszokat szűrjük ki.
Tartalomelemzés (dokumentumelemzés) - Sajtóközlemények, naplók, levelek elemzése/ könyvtár, levéltár. Google időszakos szűréssel sztorik számszerűsítése, legyűjtése-/ nem tudományos, de hasznos módszer
Megfigyelés – ennek két fajtáját különböztetjük meg: a külső megfigyelést, amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben, pl. egy kocsmában tartózkodik, de nem iszik, és nem elegyedik szóba a társasággal, és a részt vevő (belső) megfigyelést, amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben, csoportban, pl. együtt iszik, beszélget a kocsma vendégeivel.
Esettanulmány - (ilyenkor egyetlen esetet, személyt, intézményt vizsgálnak igen alaposan, és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról, annak okairól).
Kísérlet – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit, mindig kell egy fókuszcsoportot (akit vizsgálunk) és egy kontroll csoportot (bárki lehet szűrés nélkül) felállítani. A kísérlet az élő lekérdezés reakcióinak elemzése.
A lekérdezés lehet interjú (szabadabb) vagy kérdőív (fix kérdések), ami lehet nyitott (választ a kérdezett adja meg), vagy zárt (a megadott válaszok közül lehet választani) vagy kombinált. A nyitott és kombinált kérdőíveket nagyon nehéz elemezni.
Elemzés
Elemezzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutatjuk ki, és kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg.
Az elméleti elemzésnél az adatok alapján az ok- okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni.
Az eredmények közzététele
A pontos és részletes publikálás elengedhetetlenül fontos része a kutatásnak. Pontosan ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket, le kell írni az alkalmazott módszereket, a mintavételt, definiálni kell a használt fogalmakat, be kell mutatni a használt módszereket, és végül hozzáférhetővé kell tenni az eredményeket.
Mintavétel
A szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel (survey-módszer). A legtöbb esetben nincs arra lehetőség, hogy a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot (populációt) kérdőívvel megkérdezzük. A statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően kiválasztott minta esetén elég a teljes sokaságnak csak egy kis részét megkérdezni ahhoz, hogy pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról.
A megfelelő mintavétel azt jelenti, hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye legyen a mintába kerülni.(véletlenszerű kiválasztás) Ezt nevezzük reprezentatív mintának.
Előfordulnak olyan társadalmi jelenségek, amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet lakossági listákból választott mintákból elérni (prostitúció, drogfogyasztás) másrészt az úgynevezett „rejtett populáció”.Ilyenkor alkalmazzuk a „hólabda” módszert, megkeresünk egy embert és ő ajánl egy másikat, és így tovább, amíg elegendő adatot nem gyűjtöttünk.
(Forrás: órai jegyzet, Andorka könyv)
