Gazdasági folyamatok: a vizsgált időszakban (ált. 1 év) megtermelt javak előállításával és felhasználásával, valamint a jövedelmek keletkezésével kapcsolatos áru- és pénzmozgások.
Reálfolyamatok: pl. termelési, forgalmi és fogyasztási folyamatok
Jövedelemfolyamatok: pl. a jövedelmek keletkezéséve, elosztása és felhasználása
Felhalmozási ügyletek: növelik/csökkentik a gazdasági erőforrások állományát
Folyóügyletek: nem érintik az erőforrások állományát
Gazdasági erőforrások: azok a tényezők, amelyek a gazdálkodás eredményét létrehozzák
· Általános értelemben: a rendelkezésre álló termelési tényezők összessége (munka erőforrás, tőkeállomány, természeti erőforrások, technika/technológia)
· Szűkebb értelemben: a tőkeként felhasználható vagyonelemek összessége
Makrogazdasági szereplők:
Csoportosításuk a gazdálkodás folyamatában betöltött alapvető funkcióik szerint történik.
· Vállalati szféra: az összes, társadalmilag szervezett keretek között termékeket termelő vagy szolgáltatásokat nyújtó gazdasági alany
· Háztartási szféra: a háztartások, mint jövedelmet felhasználó fogyasztói egységek összessége
(Magánszféra: vállalati szféra + háztartási szféra együtt.)
· Állam: a költségvetésen keresztül vesz részt a javak piaci forgalmában és a jövedelmek újraelosztásában, redisztribúciójában
· Külföld: azon gazdasági alanyok összessége, amelyek gazdasági kapcsolatba kerülnek a belföldi gazdasági alanyokkal, de más nemzetgazdaság részét képezik.
Makrogazdasági alapmennyiségek:
v Kibocsátás (termelés, kibocsátás): Q: egy bizonyos időszak alatt a gazdaságban létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összessége. Jószághalmaz, amely heterogén (sokféle egymástól különböző) elemekből tevődik össze. Kiszámítása árak segítségével történik.
Ø Nominális kibocsátás (névleges kibocsátás): nem csak a jószághalmaz nagyságának, hanem az áraknak a változását is tükrözi.
Ø Reálkibocsátás: az idősor adataiból eltüntetjük az árváltozások hatását.
v Árszínvonal: P: egy adott időszak heterogén jószághalmazából összetevődő makrogazdasági aggregátumának (ilyen a jövedelem, fogyasztás) árszintje, amelyet egy árindex segítségével egy bázisárszinthez mérünk.
v Makrojövedelem (jövedelem): Y: az adott évben realizált kibocsátás összessége makroszinten. A kibocsátásnak az a része, amely az árupiacon a javak megvásárlásával ismerődik el.
Ø Makrojövedelem elsődleges elosztása: a makrojövedelem munkajövedelmekre, tőkejövedelmekre, járadékokra és vállalkozói nyereségre történő megoszlása. (Keletkezés szerinti elosztás)
Ø Makrojövedelem újraelosztása: az elsődleges elosztás során megszerzett jövedelmek egy részét az elsajátítók önként vagy kénytelenségből másoknak engedik át. (Önként: támogatás, kénytelenségből: adók)
v Fogyasztás: C: a rendelkezésre álló jövedelemnek az a része, amelyet fogyasztási javak vásárlására költenek el. A javaknak az emberi szükségletek közvetlen kielégítésére való felhasználása. (Nem lehet negatív előjelű)
v Megtakarítás: S (Saving) a jövedelemnek fogyasztásra el nem költött része. (Lehet negatív előjelű)
Ø Felhalmozás: több időszak együttes megtakarítása.
v Beruházás: I: (Investment) (Lehet negatív előjelű): a tőkejavak fenntartása és bővítése érdekében végzett beszerzések.
Ø Nettó beruházás: IN : valamely rendelkezésre álló jövedelemnek a gazdasági tevékenységet szolgáló, állótőke állomány bővítő és készletnövelő felhasználása.
Ø Pótló beruházás: IB :az állótőkének az amortizáció visszapótlásával történő szinten tartását szolgáló jövedelem-felhasználás.
Ø Bruttó beruházás (összberuházás): a nettó beruházások összegét a pótlóberuházások összegével megnöveljük. /IB=IN+AM/
IB-bruttó beruházás
IN-nettó beruházás
AM-amortizáció
Termelőfogyasztás: az elhasznált javakban megtestesült jövedelem értéke.
Makrogazdasági körforgás: A makrogazdasági jövedelmáramlásokat leíró modellek segítségével szemléltetjük. A modellek szereplői, egyrészt a gazdasági szférákat képviselő szereplők(vállalati, háztartási, állam, külföld) és még két intézmény szerepel benne: árúpiac és a tőkepiac.A modellek egységei a fenti szereplők és intézmények, áramlási mozzanatai pedig a tranzakciók.
Árupiac: a fogyasztási javak piacának és a tőkejavak piacának együttese. Felvásárolja a kibocsátást és eladja felhasználásra.
Tőkepiac: összegyűjti a gazdasági szereplők megtakarításait, azon tőkejavakat vásárol (beruház) és ezt a termelők rendelkezésére bocsátja.
Tranzakció: olyan jövedelemáramlások összessége, amelyek
- egy meghatározott időszak alatt zajlanak le a modell 2 egysége között
- amelyeknek során az egyik szereplő jövedelmének felhasználásaként áramlik a jövedelem a másik szereplőhöz és ennek a másodiknak ez a bevétele lesz.
Transzferkifizetések: TR egyoldalú jövedelemátengedések az államtól a vállalati és a háztartási szféra szereplői részére (pl. támogatások, segélyek, gyes, gyed stb.)
Költségvetési szufficit: az állami költségvetés bevételei meghaladják a kiadásait (SÁ>0).
Költségvetési deficit: az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeit (SÁ<0)
Makrojövedelem számbavétele:
SNA mutatókkal (SNA: Nemzeti Számlák Rendszere), amelyek kifejezik, hogy
- mekkora jövedelmet termeltek a gazdasági szereplők adott időszak alatt (mekkora jövedelemhez jutottak a jövedelem elsődleges elosztása során)
- a gazdasági szereplők mekkora jövedelmet realizáltak a makrojövedelem újraelosztását követően
- a gazdasági szereplők számára mekkora jövedelem állt rendelkezésre végső felhasználásra
GO (Gross Output/Bruttó kibocsátás): egy ország egy évi teljes termelését tartalmazza
GDP (Gross Domestic Product/Bruttó Hazai Termék): az országban adott évben előállított végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. Nagyságát az összes hozzáadott érték határozza meg.
Kiszámítása: GDP=GO-Termelőfogyasztás (Folyó termelő felhasználás)
NDP (Net Domestic Product/Nettó Hazai Termék): az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége.
Kiszámítása: NDP=GDP-AM
vagy NDP=N*W+B*i+fj+Π
(ahol N=foglalkoztatottak száma, W=munkabér, B=értékpapír névértéke, i=névleges kamatláb, fj=földjáradék, Π=profit)
GNI (Gross National Income/Bruttó Nemzeti Jövedelem): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem.
NNI (Net National Income/Nettó Nemzeti Jövedelem): NNI=GNI-AM
GNDI (Gross National Disposable Income/Bruttó Nemzeti Rendelkezésre álló Jövedelem): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege
NNDI (Net National Diposable Income/Nettó Nemzeti Rendelkezésre álló Jövedelem): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege
Kiszámítása: NNDI=GNDI-AM
Fogyasztási függvény: megmutatja, hogy adott árszínvonal mellett különböző reáljövedelem szintekhez mekkora fogyasztási kereslet tartozik. C(Y)=C0+ĉ*Y
C(Y): fogyasztás a jövedelem függvényében
ĉ: fogyasztási határhajlandóság: megmutatja, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével hány egységnyivel változik a fogyasztási kereslet.
C0: autonóm fogyasztás: a fogyasztási keresletnek az a minimális értéke, ami még akkor is felmerül, ha nincs hozzá elegendő jövedelem.
Fogyasztási hányad: a jövedelemnek az a része, amelyet fogyasztási javak beszerzésére költünk el. Értéke változó, lehet nagyobb, mint 1. c=C/Y
Megtakarítási függvény: a jövedelemnek az a része, amelyet fogyasztásra nem költünk el. S=Y-C →S(Y)=-C0+(1-ĉ)*Y
(1-ĉ)=ŝ
ŝ: megtakarítási határhajlandóság: megmutatja, hogy ha egy egységgel nő a jövedelem, hány egységgel változik a megtakarítás nagysága.
S0: autonóm megtakarítás: a megtakarításnak az a része, ami független a jövedelemtől.
Megtakarítási hányad: értéke változó és lehet negatív előjelű is. A jövedelemnek az a része, amelyet megtakarításra fordítunk. s=S/Y
Profitvárakozások: mindazok az elképzelések, előrejelzések és számítások, amelyek összgazdasági szinten a beruházások várható bevételeit meghatározzák. A profitvárakozások alapján számított hozadéki ráta (elvárt hozam) jelenti a vállalati szektor várható jövedelmezőségét.
Beruházási kereslet: az adott évi reáljövedelemtől független, nagyága a piaci kamatláb és a profitvárakozások határozzák meg. A profitvárakozások csak hosszú távon változnak, ezért egy adott év beruházási keresletét a piaci kamatláb határozza meg. I(i)=I0-a*i
I0: autonóm beruházás: a beruházás azon része, ami független a kamatláb változásától
a: beruházás kamatérzékenysége: megmutatja, hogy ha a kamat 1%-kal változik, hány %-kal változik a beruházási kereslet.
i: piaci kamatláb.
Nettó jelenérték: a beruházás hasznos élettartama idején képződő jövedelmek jelenértékeinek összegéből kivonjuk az egyszeri ráfordítások jelenértékeinek összegét. NPV=-C0+GPV
-C0: kezdő tőkeráfordítás összege
GPV: képződő jövedelmek jelenértékeinek összege
Jelenérték: PV=FV/(1+r)n → NPV=-C0+FV1/(1+r)1+FV2/(1+r)2+…+FVn/(1+r)n
NPV-szabály: akkor fogadjuk el a beruházási javaslatot, ha NPV értéke pozitív, azaz NPV>0
Belső megtérülési ráta(IRR): az a kamatláb, amely mellett az NPV=0, vagyis a beruházás egyszer megtérül.
IRR-szabály: azt a beruházási javaslatot fogadjuk el, aminél IRR>r
Egyensúlyi jövedelem: adott árszínvonal mellett az árupiacon egyetlen egyensúlyi jövedelem létezik, ahol az összkereslet megegyezik a nemzeti jövedelemmel. Ye=1/(1-ĉ)*(C0+I)
1/(1-ĉ): Beruházási multiplikátor: autonóm keresleti tényezők multiplikátora, amely sokszorosan hat, értéke mindig nagyobb, mint 1. Megmutatja, ha a beruházások nagysága egy egységgel nő, akkor hány egységgel nő az egyensúlyi jövedelem.
Pénzkínálat: a pénz kínálatát a bankrendszer határozza meg, mert csak a bankok teremthetnek pénzt. A pénzkínálat a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz összege.
Megjelenési forma szerint:
1. Készpénz: csak a jegybank bocsáthatja ki
2. Bankszámlapénz: a jegybank és a kereskedelmi bankok is teremthetik. Könyvelési művelettel keletkezik, számlajóváírások és számlaterhelések formájában.
Eredete szerint (kibocsátó szerint):
1. Jegybankpénz: lehet készpénz és bankszámlapénz is. Teljes körben felhasználható.
2. Kereskedelmi banki hitelpénz: csak bankszámlapénz lehet. Csak a bank ügyfélkörén belül használható fel.
Központi Bank funkciói:
- biztosítja az ország nemzetközi fizetési felkészültségét
- emissziós funkció: bankjegykibocsátásra jogosult
- bankok bankja funkció: lebonyolítja a bankok közötti fizetési forgalmat, azt nyilvántartja, a kereskedelmi bankok számára likviditási szolgáltatást nyújt
- állam bankja funkció: vezeti az államháztartás alrendszereinek számláit, intézi a kormány pénzügyeit
Monetáris eszközök: a jegybank a monetáris politika keretében monetáris eszközökkel biztosítja a megfelelő pénzmennyiséget.
Monetáris eszközök pl.:
· Kötelező tartalékráta (t): meghatározott tartalékolási arányt jelent a kereskedelmi bankok számára, amelyet a jegybanknál kell elhelyezniük az általa vezetett számlájukon.
t=a jegybanknál kötelezően elhelyezendő tartalék összege/a kereskedelmi bank összes betétje
· Pénzügyi multiplikátor (m): megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz megjelenése hány egységnyi kereskedelmi banki hitelpénz megjelenését teszi lehetővé.
m=1/t
· Nyíltpiaci műveletek: a jegybank értékpapírt, aranyat vagy devizát vásárol vagy ad el.
· Jegybanki alapkamat
Pénzkereslet: a gazdasági szereplők által tartani kívánt készpénz és bankszámlapénz összege.
3 eleme van:
1. Tranzakciós pénzkereslet: az a pénzösszeg, amelyet a gazdasági szereplők az adásvételek folyamatos lebonyolítása érdekében kívánnak tartani. Nagysága függ a reáljövedelemtől, árszínvonaltól, árucsere forgalom gyorsaságától.
Fischer-féle pénzforgalmi egyenlet: Mt*v=P*Y (v: pénz forgási sebessége: az az időtartam, amely alatt a pénz gazdát cserél)
M=(P*Y)/v
2. Óvatossági pénzkereslet: az a pénzösszeg, amelyet a gazdasági szereplők előre nem látható, váratlan kiadásokra tartanak.
3. Spekulációs/Vagyontartási pénzkereslet: az a pénzösszeg, amelyet a gazdasági szereplők vagyonuk részeként igényelnek. Nagysága függ a kamatláb változásától.
Vagyon: felhalmozott megtakarítás. Megítélése függ a hozamától, értékmegőrző képességétől, kockázatától, mekkora költségekkel mobilizálható, azaz alakítható készpénzzé.
Makroökonómiai kínálat: az a kibocsátási szint, amelynek előállítására a gazdálkodó adott technikai kapacitások és adott árszínvonal mellett vállalkoznak.
