A szociológia
a társadalom törvényszerűségeit, tudományos módszerrel kutató tudomány.
Tudományos módszer: megfogalmaz egy adott problémát, amire megpróbál elméleti magyarázatot adni, majd az elméletet megvizsgálja, hogy igazolódik, vagy cáfolódik.
A tudomány egyik megközelítése: A szociológusok többsége azt vallja, hogy ha soha nem is lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, kutatásaink közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel, amelyet a megcáfolódott korábbi hipotézis helyett fogalmazunk meg, közelebb kerülünk az igazsághoz.
Egy másik megközelítés:Tudományfilozófiai vitakérdés, hogy a tudományok – közöttük a szociológia – úgy fejlődnek-e, hogy a korábbi ismeretekre építve egyre több új ismeretet halmozunk fel, vagy pedig „tudományos forradalmak” útján, vagyis úgy, hogy idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, ezért félredobjuk az addigi megközelítést, a új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz.
A társadalomtudományok történeti kialakulása
1.Történetírás
A társadalomtudományok közül a történetírás az írásbeliség kezdetei óta különálló tudomány volt, és - a később kialakult társadalomtudományoktól eltérően – figyelmét, nem az általános törvényszerűségek feltárására, mint inkább a konkrét történeti események lefolyásának pontos leírására összpontosított.
A társadalomtudományok mind a filozófiáról váltak le abban a történeti korszakban, amikor erre társadalmi igény mutatkozott, és mikor az önálló tudományhoz szükséges ismeretek elégségesek voltak.
2.Demográfia
Elsőként a XVII. század közepén a demográfia önállósult, amikor John Graunt a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni a pestis járvány után.
3.Politikatudomány
Néhány évtized múlva, a XVII. század második felében jelentek meg John Locke politikatudományi munkái – politikatudomány végleges elkülönülése a filozófiától.
Ehhez az adta az indítékot, hogy a gazdaságilag lassan erősödő polgárság le akarta rázni magáról az uralkodó abszolút hatalmat, többé kevésbé demokratikus politikai viszonyokat kívánt teremteni. Mivel ezt elsősorban jogszabályokkal lehetett elérni, a politikatudományban azóta is előtérben áll a jogi gondolkozás, azaz az alapelvek megfogalmazása.
4.Közgazdaságtan
Majdnem egy évszázaddal később függetlenült Adam Smith alapmunkáival a közgazdaságtan, melynek elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy ha az állam nem avatkozik be a gazdasági életbe, akkor a piacon egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet. Legjobb tehát a „láthatalan kézre” hagyni a gazdasági élet szabályozását. A klasszikus polgári közgazdaságtan az ember természetére (homo oeconomicus) vonatkozó egyszerű feltevésekből indult ki, s azokból deduktív módon vezette le tételeit.
5.Szociológia
A „láthatatlan kéz”, azaz a piac szabad működése gazdasági növekedést idéz elő, az iparosodás változást hozott, de a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat (földjüket), s szélsőséges nyomor fenyegeti őket. Tömegek indulnak el a városokba, ahol viszont nem tudnak érvényesülni, mert nincs szakképzettségük, (eddig csak a földből éltek, a földhöz értettek) Egyre több az elkeseredett ember, és nő az alkoholizmus, a bűnözés, öngyilkosságok. Az elégedetlenség forradalomhoz vezetett. A szociológia előfutárai, Saint-Simon, Comte és Tocqueville, valamint tudományunk három nagy klasszikusa, Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig pontosan ezeket a folyamatokat próbálták megérteni.
6.Szociálpszichológia
A szociálpszichológia a századforduló körül a pszichológiából alakult ki, melynek kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként.
(börtön kísérlet)
7.Kulturális antropológia
Más néven társadalomnéprajz két forrásból táplálkozott. Európában és főleg Közép-Európában azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát (népdalt, népmesét stb.) és a tárgyakat (népviseletet), és ezeketátörökítse. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a gyarmatokon élő nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a cél.
Előadó: Dr. Zsákai Szilvia
2011.02.26.
